Univerzális feltalálo

Nikola TESLA
(Smiljan, Lika 1856. jul. 10. - New York City, 1943. jan. 7.)

Az Osztrák-Magyar Monarchia Horvátországában született, édesapja szerb-ortodox pap, édesanyja háztartásbeli volt. A karlstadti középiskolát követöen mérnöknek tanult Grazban, majd a prágai egyetemen (1879-1880). A fizika és a matematika specializácio után az elektromosságtan bilincselte le. Elektromérnökként karrierje Budapesten indult egy telefontársaságnál, itt született elsö találmánya (egy távbeszélö-erösitö). Késöbb figyelme a mágneses indukcios motor felé fordult, s 1882-ben a párizsi Continental Edison Company-nál dinamotervezöként helyezkedett el, miközben Strassbourgban szabadidejében megalkotta az indukcios motor prototipusát. 1884-ben Amerikába hajózott, pár centtel, egy ajánlolevéllel, néhány versével és egy repülögép-tervezetével a zsebében érkezett New York Citybe. Állást kapott Thomas Edison cégénél New Yersey-ben, de a két feltalálo nem fért meg egymás mellett: mig Edison az egyenáram (D.C.), addig Tesla a jobban szállithato váltoáram (A.C.) és a hatékonyabb váltoáramu berendezések fejlesztése mellett kardoskodott.
1885 májusában a Westinghouse Electric Company feje megvásárolta Tesla találmányának (többfázisu váltoáramu dinamo, transzformátor és motor) licenszét, és ez lendületet adott a versengéshez az Edison-féle egyenáramu megoldásokkal. És a váltoáram alkalmazása gyözött.

1882-ben nemcsak feltalálta a forgo tekercs létrehozta mágneses mezöt (rotating magnetic field), de kitünöen alkalmazta elektromotorokban, többfázisu áramfejlesztökre, átalakitokra, áramszállitásra. A háromfázisu elektromos rendszert és az indukcios motort az ipari és háztartási eszközökben világszerte alkalmazzák.
Saját laboratoriumot alapitott N.Y. Cityben 1887-ben. Itt kisérletezett - a többi között - a késöbb Wilhelm Röntgen által 1895-ben szabadalmaztatott X-sugarakkal. 1891-ben felfedezte az elektronikus eszközökben (pl. rádio, TV, elektr.eszközök) széles körben használatos Tesla-tekercset; s abban az évben kapott amerikai állampolgárságot.
Feltalálo-eröit csucsra járatta: gyors sikereket ért el az elektromos motorok, generátorok, energia-átalakitok fejlesztésében. Az 1893-as chicagoi világkiállitáson Westinghouse - demonstrálando a váltoáram csodáit - a Tesla-rendszerrel világitott, mely fontos tényezöje volt a Niagara-vizesések vizierömü-kivitelezési projektjének elnyeréséhez (1895), igy lett.a XX. század höse a váltoárammal együtt Tesla, aki több területen kortársai elött járt (pl. távirányito, energia-átvitel, robottechnika). 1896-ban szabadalmaztatta a rádio(vevö)készüléket és publikálta vázlatait az adatátvitel alapjairol (melyet Marconi használt fel 1901-ben, s 1909-ben Nobel-dijat kapott érte).
New Yorkba visszatérve Tesla egy vezetéknélküli adotorony épitését kezdte el J.P. Morgan befektetövel. Olyan világszerte müködö kommunikáciot akart kifejleszteni, amely kép- és üzenetküldésre, idöjárás-jelentésre és tözsdei gyorshirekre jo lett volna. A befektetö kivonulása miatt azonban félbemaradt a torony, s helyette Tesla erömüvi turbinákkal és más projektekkel foglalkozott. Felfedezései, találmányai, vizioi és tudományos elöadásai miatt Nikola Teslát médiasztárként ünnepelték.
Kevés közeli barátainak egyike volt Mark Twain, akivel megosztotta intuitiv tudományos felismeréseit, és futurista elképzeléseit (pl. tenger- és napenergia alkalmazása, müholdas és bolygoközi kommunikácio).
Tesla sok figyelmet szentelt cége alkalmazottaira és hüségük fenntartására is. Élete csucsán szállodai lakosztályban élt, fogadásokat és eszmecseréket szervezett. És bár intelligens és szép nöknek hodolt, egyre sem maradt ideje. 700 találmányi szabadalom tulajdonosaként 1943-ban New York City-ben halt meg.

[ A Nikola Tesla Muzeum a szerb fövárosban, Belgrádban találhato. ]

[a mágneses erö mértékegységét rola nevezték el (tesla, jele T)]

Föbb forrás: Tesla Memorial Society

A korábbi számok cikk-témái megtalálhatok a [TARTALOMJEGYZÉK] menüpontban.