... Gondolkodni és beszélni: a
kettö voltaképp egy. Gondolkodás nem képzelhetö
beszéd nélkül és megforditva. (…)
Mért beszélnek az emberek ily sokféle
modon? Mert sokféle modon gondolkodnak. Ha a latin
valamit másként fejez ki, mint a magyar, azért
van, mert a régi romai másként gondolta,
mint a mai magyar. A latin vaIakit fut, a magyar valakitöI.
A régi magyar evett az ételben; a mai az ételböI
eszik. Nem a szo más, hanem a gondolat. Ami áll
a népekre és korokra, az áll az egyes
emberekre is. Igaza van Buffonnak: a stilus
maga az ember; hü tükre az ember gondolkodásának,
erényeiben és gyengeségeiben egyaránt.
Elöször elárulja a gondolkodás gazdagságát
vagy szegénységét. A nyelvkincs egyuttal
gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete
van. Söt, mivel a rokon értelmü szavak sohasem
egyértelmüek, akinek több szava van egy dologra,
több gondolata is van róla. (…)
… Ismerj meg tehát idegen nyelvet is, hogy jobban
gondolkodhass a magadén. De csak a magadén gondolkodjál,
ha azt nem akarod, hogy gondolkodásod roskatag legyen,
mint a felemás kövekböl épitett ház.
A saját köveidet gyüjtsd, a magad bányáiból:
e bányák nemzeted nagy költöinek müvei.
… Stilusod gazdagodik: a stilus gazdagsága a gondolat
gazdagsága.
S másodszor: a stilus helyessége a gondolat
helyessége. A stílus elárulja a gondolat
egészségét vagy betegségét.
A stilus testhezállo ruhája a gondolatnak s
a test semmi fogyatkozását sem takarhatja el.
Minden rossz mondat törött ablak, melyen át
egy rossz gondolatra látni. Görbe hüvelyben
nincsen egyenes kard. A stilushibák gyüjteménye:
nyomorék gondolatok kórháza. (…)
A mesterségesen, eröltetve csinált mondatban
mindig meglátszanak az erek és a csontok. A
stiliszta szerény, mint Mikes. Ne akarjunk többet
mondani, mint amennyit gondoltunk, mert mondatunk beteg lesz.
Minden gondolatunkat külön mondatban fejezzük
ki: az összenött ikrek ritkán egészségesek.
Ne mondj semmit kétszer: a pleonazmus gondolathiányt
árul el; ami haszontalan, az káros. Némely
mondat olyan, mint a tulságos kövérségben
szenvedö ember: alig birja önnön felesleges
zsirját. Az ép gondolat egyenesen megy célja
felé s nem tántorog, mint a részeg ember.
Ha stilust tanulunk, gondolkodásunkat fegyelmezzük:
a stilus gondolkodásunk fegyelmezettségének
fokát árulja el.
S harmadszor elárulja gondolkodásunk elevenségét
is. Aluszékony embernek a stilusa is aluszékony.
Mi teszi a szellem elevenségét? A gondolatok
könnyed és szabad társulása.
... Az ember gondolkodo és beszélö lény
és egész élete gondolkodásbol
és beszédböl áll és mindig
jobban csak abbol. Az ember szavakkal gondolkodik és
szavakkal cselekszik. A müvelt ember gondolatokkal küzd,
szavakkal csatázik. A leghatalmasabb fegyver a gondolat
és a szo. A történelem: gondolatok
csatái s gyakran szavak gyözelmei. A szabadságharc
elött Széchenyi gondolatai harcoltak s Kossuth
szavai gyöztek. Az egyes ember élete: gondolatainak
fejlödése és szavainak hatása.
A természet az oroszlánnak karmát, az
elefántnak agyarát, az egyszarvunak szarvát,
a méhnek fullánkját adta: az embernek
gondolatát és szavát. Élesitsd
e fegyvereidet, hogy megállhass az élet harcában;
mert az élet harc, s az "erös megállja."
Ime: a siílus olyan eszköz, melyet nem nélkülözhetsz
egy egyszerü levél megirásánál,
egyszerü történet elbeszélésénél,
egy egyszerü kérdés megvitatásánál
sem, sem akkor, ha akaratodat érvényesiteni
s valakit valamire rábirni akarsz. A levél maga
is mindegyik lehet: elbeszélés, megbeszélés,
rábeszélés…
(…) Kezdetleges ember mindent elhisz, intelligens mindent
megbirál. Tanuld megkülönböztetni a
hihetöt a hihetetlentöl. (…) ...
Babits irásábol ennél
bövebb szemelvény jelent meg a Célratörö
Magazin 2002.juniusi számában. (Kiemelések
a Célratörö-töl!)
Babits
Mihály: Stilisztika
és retorika a gimnáziumban -- Egy tantárgy
filozofiája tanulok számára; Nyugat,
1910. 3. szám (részletek, köszönet:http://www.mek.iif.hu/)
A weboldal magyar helyesirás-lebutitásáért
elnézést kérünk, de az eltérö
internet-böngészök vagyis az OLVASHATOSÁG
miatt volt szükséges.
