Gépgyár-alapito
Láng
Lászlo
(Pozsony, 1837. jun. 13. - Budapest, 1914. jan.1.)
Nagyapja és apja is orvos volt, de ö
szakitott a családi hagyománnyal, mivel a technika
vivmányai kötötték le érdeklödését.
Bécsben felsöipari iskolát végzett,
majd több ismert bécsi gépgyárban
dolgozott, s ott szerezte meg széles körü
gyakorlati tapasztalatait. 1866-ban Pestre költözött,
és üzemvezetöként helyezkedett el
az Elsö Magyar Gépgyárban.
Vállalkozo kedve arra késztette, hogy 8-10 alkalmazottal
dolgozo önállo gépmühelyt nyisson
(1868). Az ehhez szükséges alaptöke felesége,
Reidner Erzsébet hozományából
származott, amelyet egy év mulva vissza tudott
fizetni. A Váczi köruton levö bérelt
mühelyben (a mai Bajcsy-Zs. uton, az Alkotmány
utcával szemben) elsösorban javitásokat
végzett (pl. malomgép-alkatrészek) és
kisgépeket gyártott. Nagyon érdekelte
a korszak legjelentösebb erögépének,
a gözgépnek a fejlesztése.
Egyik gözgépének az 1873-as bécsi
világkiállitáson elért sikere
arra késztette, hogy vállalkozását
kiterjessze. Az akkori külsö Váczi uton (a
Láng Gépgyár mai helyén) egy régi
keményítögyár épületeit
átalakitották és berendezték a
gözgépgyártásra. A cégbirosági
bejegyzés 1873. dec.4-én történt.
Láng Lászlo érzékenyen reagált
minden müszaki ujdonságra; maga járt a
megrendelések után, tervezte a gyártást,
szerezte be az anyagokat, pénzt kezelt, külkereskedelmi
levelezést bonyolitott, és ö tanitotta
be a munkásokat is. Elöleg fizetésével
toborozta munkásait, és tisztességesen
megfizette öket. A munkásgyerekeknek iskolát
épitett, jotékonyságárol közismert
volt, mig maga szerényen élt a gyár melletti
lakásban feleségével és 3 gyermekével.
Saját eröböl történö gözgépfejlesztésen
kivül a versenyképesség érdekében
különbözö találmányok (Corliss-féle
csapos vezérlés, Collmann-féle vezérmü,
stb.) megvételével, a technikai haladást
jelentö és a nemzetközi élvonalhoz
tartozo gözgép-konstrukciokat készitettek.
1880-as évektöl már szállitott Ausztriába,
Romániába, Törökországba, Oroszországba
és Kinába is! Az 1900.évi párizsi
világkiállitáson Láng gözgépe
(amely Ganz generátort hajtott) nagydijat és
aranyérmet, idehaza pedig iparfejlesztési tevékenységéért
magas kitüntetést kapott.
A gözgép legkülönbözõbb
változatainak sikere mellett malomipari gépek,
cementipari berendezések és kazánok gyártásával
is nemzetközi elismerést vivott ki. A századfordulo
körüli idöszakban fokozatosan Gusztáv
fia közremüködésével vezette
a gyárat, majd 1911-ben az addig családi vállalat
részvénytársasággá szervezésekor
visszavonult.
D.Gy.nyomán
Forrás: Magyar Tudóslexikon
A-tól Zs-ig (föszerk. Nagy Ferenc, BETTER - MTESZ
- OMIKK Bp., 1997), és Hires üzletemberek és
közgazdászok (szerk. Dobi I., Budakönyvek,
1995); külön köszönet Bordács Péter
ur segitségéért.
[Láng Lászlo fia, Láng
Gusztáv (1873-1960) vezetésével dizelmotor
és más gépek gyártásával
bövült a LÁNG Gépgyár
Rt. termelése, együttmüködött
a svájci Brown Boveri Co. turbinagyárral, majd
1935-tõl kezdödöen, illetve a II. világháborúban
hadiüzemmé vált (pl. Botond gk.motorok
gyártása), 1944-ben sulyos károkat szenvedett,
és amikor talpraállt, 1948-ban államositották.
A gépgyár 1966-ban felujitotta licensz-együttmüködését
a BBC-vel. A termelés a Váci uton, Rákospalotán,
és Dombováron folyt. Föbb exportpiacai
Finnország és Lengyelország voltak. 1990-töl
a gyárat több lépcsöben privatizálták:
az erömüvi részleget a svéd-svájci
ABB (Asea Brown Boveri), majd az egészet a francia
Alston vásárolta ki. 2000-re
az egykor legendás magyar részvénytársaság
megszünt, helyét az ALSTON Power Hungary
Kft. foglalja el. - a szerk.]
