A Munka Törvénykönyve (Mt.) a munkavállalok szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében külön fejezetben szabályozza a munkavállalok és a munkáltatok, valamint ezek érdekvédelmi szerveinek kapcsolatrendszerét.
A munkaügyi kapcsolatok körébe tartozik az országos szintü érdekegyeztetés, a szakszervezetekkel és a kollektiv szerzödéssel kapcsolatos szabályozás, valamint az üzemi tanácsok választása, müködése és jogositványaik.
A munkaviszonyt érintö országos jelentöségû kérdésekben a kormány, a munkavállalok és a munkáltatok országos szerveivel az Országos Munkaügyi Tanácsban egyeztet.
A kormány az Országos Munkaügyi Tanács egyetértésével dönt a kötelezö legkisebb munkabér összegéröl.
Az Mt. 144.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy személyi alapbérként, illetve teljesitménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelöen legalább a kötelezö legkisebb munkabér, közismert szóhasználatban minimálbér jár. Ettöl a szabálytol a munkavállalo és a munkáltato érvényesen nem térhetnek el. Ha a felek a munkaszerzödésben ennek ellenére a minimálbérnél alacsonyabb összegü személyi alapbérben állapodnak meg, a megállapodás érvénytelen, és helyette az éppen hatályos minimálbér az irányado. A minimálbér 1999-ben 22.500 Ft volt, majd 2000-ben 25.500 Ft lett. Az Országgyülés a közelmultban modositotta az adozás rendjéröl szolo törvényt, amelynek keretében kötelezö érvénnyel kimondta, hogy a kötelezö legkisebb munkabér mértékének megállapitásához szükséges egyeztetést 2000. november 25-ig le kell folytatni.
Az Országos Munkaügyi Tanácsban létrejött megállapodást a tanács javaslatára miniszteri rendeletben ki kell hirdetni.
Az Országos Munkaügyi Tanács a munkaügyi egyeztetés legmagasabb szintü fóruma. Feladata a munka világát érintöen különbözö megállapodások kidolgozása, és konzultácio az országos jelentöségü munkaügyi kérdésekben. A minimálbérben valo megállapodáson tul a kormány mellett egyetértési jogot gyakorol a munkaügyi ellenörzésre, a napi munkaidö leghosszabb mértékének megállapitására és a munkaszüneti napok meghatározására vonatkozo javaslatok tekintetében.
Az Mt. a kormány kötelezettségévé teszi, hogy az Országos Munkaügyi Tanácsban rendszeres bértárgyalásokat kezdeményezzen. Kötelezettség abból származik, hogy a kormány a makroszintü gazdasági folyamatokért felelösséggel tartozik. Ez a rendelkezés azonban nem zárja el a tanácsban résztvevö egyik érdekképviseleti szervet sem attol, hogy a bértárgyalásokat a kormányt megelözve vagy attol függetlenül a Tanácsban kezdeményezze.
A Tanács hét szakbizottságot müködtet az egyes szakmai kérdések tisztázása és a döntés elökészitése érdekében.
A Tanácsban résztvevö munkaadói szervezetek a következök: az Agrár Munkaadói Szövetség, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége, az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Kereskedök és Vendéglátok Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a Magyar Gyáriparosok Szövetsége, a Magyar Iparszövetség, a Magyar Munkaadoi Szövetség, a Mezögazdasági Szövetkezök és Termelök Országos Szövetsége, valamint a Stratégiai és Közszolgáltato Társaságok Országos Szövetsége.
A munkavállalói oldalt alkotó szakszervezeti szövetségek: az Autonom Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttmüködési Fóruma.
F. Ildiko

[Az egyeztetéseken felvetett 40.000 Ft-os minimálbérröl, a megegyezéssel nem zárult nov. 25-i határidöt követö hétvégén a kormány döntött. Ez a minimálbér 2001.01.01-töl lesz érvényes. - a szerk.]

A cikk a Célratörö 2000. decemberi számában jelent meg.

Friss info: Az OMT-ben született megegyezés szerint a kötelezö legkisebb munkabér - vagyis a minimálbér - összege 2002. jan..01-töl 50.000 forint lett - a webszerk.

A korábbi számok cikk-témái megtalálhatok a [TARTALOMJEGYZÉK] menüpontban.