A felelösségbiztositási szappanoperánk elözö részeiben azt probáltam bemutatni, hogy milyen károkat okozhatunk, ha fenntartunk egy lakást, vagy beülünk az auto volánja mögé. De igazán akkor vagyunk "veszélyesek", ha vállalkozunk, vagy például termékeket állitunk elö.
Kezdjük az utobbival. Ma már a termék elöállitoját egyre szigorubb felelösség terheli, és a fogyasztoknak, vásárloknak okozott kárt le is verik rajta! Annak idején világméretü pánikot váltott ki - sajnos joggal - az un. Contergan-botrány. Ez egy nyugtato gyogyszer volt, amit terhes mamáknak ajánlottak, a mellékhatás ismert: sulyosan fogyatékos gyermekek ezrei születtek. A gyogyszergyár terhére - a világ egyik legnagyobbika volt - több milliárd dolláros kártéritést állapitott meg a biroság. A tökeerös multinacionális világcég a megitélt kártérités töredékét sem tudta kifizetni. Az esetböl a világ tanult: gyogyszert ma már csak akkor lehet forgalomba hozni, ha a gyárto letétbe tesz egy jo pár millio dollárt, még a legegyszerübb hashajto esetében is. Vagy rendelkezik - az ilyen károkat fedezö - termékfelelösség biztositással.
Az amerikai joggyakorlat, és fogyasztovédelem persze sok szempontbol tulfeszitett, azt a jogesetet is gyakran emlegetik, amikor egy macskatulajdonos öreg hölgynek több százezer dolláros fájdalomdijat itéltek meg. A nénike megfürdette a macskáját, majd - hogy gyorsabban száradjon - néhány percre berakta azt a mikrosütöbe (akkoriban ez még ujsütetü háztartási eszköz volt.)
A szegény cica felrobbant a mikroban. Az amerikai biroság szerint a fogyasztok szellemi képességeit nem lehet eléggé alábecsülni, a mikro gyártoját is azért marasztalták el, mert - az egyébként részletes - használati utasitásban nem közölte, hogy a készülék ilyen feladatokra nem igazán alkalmas.
1973-ban a belgrádi repülötér felett összeütközött és lezuhant két utasszállito gép, nem a pilotákat marasztalták el (sajnos öket nem is lehetett), nem is a légiirányitokat, hanem a repülögép konstruktörét, illetve a világ talán leghiresebb repülögép gyárát, mert olyan kabint terveztek, amely nem biztositotta a szükséges kilátást.

Szakmánk, vagy hivatásunk gyakorlása során is sulyos károkat okozhatunk, ezért ezeket a kockázatokat is célszerü egy un. szakmai felelösségbiztositással lefedni. Most ne csak arra gondoljunk, hogy egy balkezes vadász, vagy egy mühibát vétö orvos milyen hatalmas károkat okozhat, hanem például arra: a fellebbezési határidöt elmulaszto ügyvéd, vagy a végrendeletet ügyetlenül megszerkesztö is millios, tizmillios károkat idézhet elö. No meg az az adoszakértö is, aki elkésziti az adobevallásomat, amelyröl évek mulva derül ki, hogy hibás volt, s emiatt csillagászati összegü birsággal sulyt az APEH.
Ezért van az, hogy ezen hivatások mögé a törvény gyakran kötelezö erövel rendel felelösségbiztositást.

A piacon most az egyik legkeresettebb termék a menedzser-felelösségbiztositás. A társasági tisztségviselök (igazgatosági, vagy felügyelö bizottsági tagok) ugyanis fokozott felelösséggel tartoznak az általuk okozott károkért, söt azokért a saját vagyonukkal is felelnek. Ami jelentös is lehet, de ha egy nagyvállalatot visznek csödbe, akkor elég kevés. Erre valo a menedzser biztositás! Sokan persze ugy gondolják: ha védi a vezetöket a felelösségbiztositás, akkor még könnyelmübbek, vagy még merészebbek lesznek, hiszen azt a bizonyos csalánt nem az övékkel verik. Ebben persze van némi igazság, de abban is, hogy egy céget tönkre tevö menedzser után már nem nagyon kapkodnak a munkaerö-piacon!

Dr. Trunko Barnabás
a Mabisz fötitkára

A korábbi számok cikk-témái megtalálhatok a [TARTALOMJEGYZÉK] menüpontban.